Páciens ellátás

A páros női tagja összeszed egy csúnya megfázást. Kedvenc nyomozónk megpróbálja kikurálni ebből az állapotból. Egyfajta szerepcsere alakul ki közöttük, Sherlock lesz az orvos, Jane pedig a nyűgös beteg.

Jane már vagy a huszadikat tüsszentette aznap délután.

 - Egészségedre!

- Menj a francba, Sherlock!  Ez már minden, csak nem az!

- Most meg az a bajod, hogy együttérzek?

- Te nem együttérzel, hanem speciel idegesítesz. Van elég bajom!  A rendelő zsúfolásig volt az elmúlt napokban influenzásokkal, gondolhattam volna, hogy én is elfogom kapni. Vagy egy hétig fekhetek most pizsamábam. Más se hiányzott a boldogságomhoz!

- Higgadj már le egy percre, Jane. Én majd ápollak, ne aggódj semmi miatt! 

- Te engem? Minő váratlan fordulat!  Azt hittem én vagyok az orvos. Mivel érdemeltem ki?

- Lakótársak vagyunk, Te vagy a legjobb barátom, és nem nézem tétlenül ahogy senyvedsz.

- Hát most lesz min gondolkoznom.

- Gondolkodás helyett inkább vegyél fel pizsamát. Csillognak a szemeid, biztosan lázad van.

- Egyet kell értenem veled, mert konkrétan meg akarok fagyni, pedig tudom, hogy kellemes idő van idebent.

- Keresek neked lázcsillapítót, addig feküdj le!

- Annyi erőt sem érzek, hogy felvonszoljam magam az emeletre.

- Feküdj le a szobámban. Nekem is könnyebb, ha nem kell le-föl rohangálnom a lépcsőn.

- Biztos vagy te ebben?

- Természetesen. Na, menj már!

Sherlock alapos nyomozás után megtalálta a lázcsillapítót, főzött egy teát, és követte Janet a hálószobába, aki nyakig betakarózva feküdt az ágyban.

- A fene essen bele! -mondta a doktornő, mikor megnézte a lázmérőt.

- Mutasd! 39,2. Hát dögrováson vagy barátném. Vedd be a gyógyszert, ezt pedig idd meg!

Jane így cselekedett, bár még mindig nem tudott hová lenni azon, ahogy Sherlock orvososat játszik vele. 

- Próbálj meg aludni, idekint leszek, ha kell valami.

- Köszönöm, Sherlock. 

Mikor fél óra múlva benézett hozzá Jane már mélyen aludt. Folytatott még néhány kísérletet, utána elment zuhanyozni és ő maga is lefeküdt. A tenyerét a nő homlokára simította. Érezte, hogy lement a láza. Kényelmesen elhelyezkedett mellette és elaludt. Hajnaltájt  megérezte, hogy valaki hozzá bújik. Sokáig nem tudta eldönteni, hogy átölelje-e az illetőt vagy ne. Az előbbi mellett döntött. Magának sem merte bevallani, mennyire jól esik neki egy meleg test ölelése. Beletemette az arcát Jane hajába és vissza aludt.

Délelőtt Jane arra ébredt, hogy Sherlock egy tálcával áll az ágy mellett.

- Szép jó reggelt!

- Neked is, Sherlock!

- Jobban vagy már?

- Igen, sokkal jobban.

- Ezt neked hoztam. Tegnap nem vacsoráztál.

- Köszönöm szépen!

- Nincs mit. Mrs Hudson már beígért egy fazék húslevest nekünk ebédre, én pedig hozok a sarokról kínait, ha neked is jó.

- Persze hogy jó. Hálás vagyok a törődésért.

- Mycroft mindig azt mondja, hogy a törődés nem előny. Azt hiszem most ebben téved.

- Mi ütött beléd? Olyan..emberi vagy!

- Talán én is változom, Jane.