Mrs. Hudson szeretne felmenni kitakarítani fürdőszobát a B lakásban, ám a nappaliból furcsa hangok szűrődnek ki.
Mrs Hudson szombaton reggel hétkor kelt. Ébresztő órát állított be magának, mivel rendbe akarta szedni az albérlői lakását utána pedig a magáét. Tudta, hogy Jane fáradt, egész héten dolgozik, Sherlock pedig egész egyszerűen nem rak rendet.
Délutánra elígérkezett a szomszéd Mrs. Turner-el egy bridzspartira. Felöltözött, készített magának egy pirítóst, ivott egy csésze teát és nyolc órakor elindult a másik lakásba.
Amint felért a lépcsőn az a szokatlan dolog tárult elé, hogy a nappali ajtaja csukva van. Ennél már csak a bentről jövő párbeszéd volt bizarrabb.
- Úristen! Sherlock! Hogy tudod így csinálni?
- Nem csak ügyeket tudok megoldani, Jane.
- Azt eddig is tudtam, de azt nem, hogy ebben is ilyen fantasztikus vagy!
- Ne csináljam gyengédebben?
- Nem, nagyon jól csinálod, de ezért szólj ha elfáradtál. Nem szeretnélek már korán reggel kiborítani az igényeimmel.
- Nem borítasz ki, csak legközelebb szólj, ne várd meg amíg én veszem észre. Miért nem mondtad korábban?
- Ha ezt most poénnak szántad, akkor nagyon mellé fogtál. Mindig is távol álltak tőled az efféle dolgok, azt hittem elhajtanál a gondommal együtt.
- Butákat beszélsz. Hogy küldenélek el, mikor egy lakásban lakunk?
- Ezt inkább beszéljük meg később. Most ne hagyd abba!
Mrs. Hudson már vagy tíz perce állt az ajtóban. Ő tudta a legjobban, hogy szép dolog a szerelem, és senkinek az életébe nem akart beleavatkozni. De mégis, hogy a csudába jusson be, hogy ne lássa meg őket? Jöjjön vissza később? Náluk akart először suvickolni, mert ki tudja, mennyi időt kell rászánnia, hogy tisztaság legyen.
A döntés megszületett: bemegy. A szemét eltakarta a tenyerével, résnyire kinyitotta az ajtót és bedugta a fejét.
- Jaj, drágáim! Igazán nem akarlak zavarni benneteket, de szeretnék kitakarítani!
Jane hangja csendült fel.
- Jöjjön csak, Mrs. Hudson! A legkevésbé sem zavar, de miért takarja el a szemét?
Az idős hölgy levette a kezét az arcáról és meglátta a kanapén hasaló Janet a combjain ülő Sherlock-al, amint az utóbb megnevezett nagy igyekezettel masszírozzta a doktornőt.
- Én... én azt hittem, hogy...
- Tudja, Mrs. Hudson rémes derékfájással ébredtem és Sherlock volt olyan rendes, hogy megmaszírozott.
A házinéni csak állt ott, mint egy kőszobor, míg végül kipirult arccal elindult a fürdőszobába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése