2014. július 4., péntek

Romantika? Romantika




Jim egy tőle cseppet sem megszokott módon kedveskedik Jane-nek.





Jane egy hosszú folyosón, becsukott szemmel lépkedett, miközben Jim megállás nélkül duruzsolt mellette.

- Gyere, de ne leskelődj!
- Nem!
- Ne leskelődj!
- Nem, dehogy!
- Ne leskelődj!
- Jól van, rendben, de mire kinyitom a szemem legyen rajtad ruha!
- Cicus, ennyire hátbatámadó típusnak nézel?
- Belőled mindent kinézek!
- Na igen, de ez egyszer félreérted. Oké, most már kinyithatod!

Amint kinyitotta a szemét meglátta, hogy nem kisebb helyen tartózkodnak, mint Moriarty házának a tetőteraszán. Velük szemben egy megterített asztal foglalt helyet, a közepén gyertyákkal.

- Mondtad, hogy meglepetés, de nem hittem volna, hogy ekkora!
- Mondtam, hogy vacsorázni megyünk, de azt nem, hogy hová. Most nem vágyom más emberek közelségére csak a tiédre.
- Akkor ezt vehetem hízelgőnek?
- Hívd ahogy akarod, de lényegében igen, az. Hízelgés. Tudod, hogy ki nem állom az ilyen giccses dolgokat, de gondoltam te örülnél neki.
- Hát köszönöm. Sosem hittem volna, hogy Jim Moriarty gyertyafényes vacsorával és ilyesféle bókokkal lep meg.
- Láthatod mégsem vagyok olyan görény, mint mutatom. És most a te szavaidat használtam. Így hívsz mindig, ha haragszol rám.
- Igaz.

Vacsora közben nemigen szóltak egymáshoz. Komótosan elfogyasztották a homárt pezsgővel és a desszertet; almás pitét vanília fagylalttal.

- Roppant érzéki íz a vanília, nem gondolod?
- De, bár neked mindenről a kamatyolás jut eszedbe. Szexmániás vagy! Fordulj orvoshoz!
- Minek menjek orvoshoz, mikor te is az vagy?- kérdezte, majd áthajolt az asztal felett és olyan gyengéd csókot lehelt Jane szájára amilyet a doktornő már régen nem kapott.
- Ez meg mi volt?
- Megcsókoltalak, mi lett volna? Sherlock sosem csinál veled ilyet?
- Dehogynem, és te is szoktál, de soha sem ilyen gyengéden.
- Ma romantikázni van kedvem, ezért is nem étterembe mentünk.
- Most egy teljesen új oldaladról ismertelek meg.
- Mindig tudok neked valami újat mutatni, ezért vagy velem. Nem így tennél, ha nem így volna. A kalandra vagy éhes és Sherlock-ban is ez vonzott. A veszély éltet Jane, emiatt történik minden úgy, ahogy.

Jim-nek megint igaza volt. Mint általában. Egyiküknek sem tud ellenállni,  és nem tud közülük választani. Szereti Sherlock-ot, de Jim-et sem képes elengedni.
Negyed órával később Jane ezzel a tudattal sétált be Jim után a hálószobába, és azzal, hogy ez talán soha nem fog megváltozni.





2 megjegyzés:

  1. Istenem, istenem, istenem :333333 Virtuális ölelés! <3
    Ezt a vanília dolgot nagyon imádom! Én Jim-et(, vagyis Andrew-t )"vaníliának" hívom, szőrnyű hogy egy gonosz karaktert így lehet hívni, de annyira illik rá ^^
    Imádom a Jane és Jim történeteidet, Moriarty tud meglepetést okozni, kíváncsi vagyok a következő húzására :))

    VálaszTörlés
  2. Ezzel én is dettó ugyanígy vagyok! :333 "Visszaölel". <3
    Szerintem is nagyon illik Andrew-hoz a vanília. :)
    Igen, Jim tud meglepetést okozni, ezért szeretjük annyira!
    Még nem tudom mi lesz a következő húzása, de valami egészen biztosan! :))

    VálaszTörlés