Egy barát a legjobb orvosság

Jane depressziós hangulatban van, Sherlock pedig megpróbálja felvidítani.

Sherlock egy szombat délelőtt fél tizenegykor le-föl járkált a nappaliban. Elgondolni sem tudta mit csinálhat még mindig odafent Jane. Nem szokott ilyen sokáig aludni, bár tegnap elég fáradtnak látszott. Csak nem betegedett meg?

A biztonság kedvéért elindult az emeletre, hogy maga lássa a helyzetet.
Óvatosan benyitott az ajtón és meglátta Janet az ágyban. Az arckifejezése ideális képet festett egy ijedt gyerekről, aki a mackóját ölelgeti. Olyan kis sárgát, barna gomb szemekkel. Hirtelen két kérdés is megjelent az agyában; eddig hogy hogy nem vette észre, hogy Jane-nek plüssmackója van és vajon miért ennyire szomorú? Az is feltűnt neki, hogy nemrégen sírt.
Fogalma sem volt, hogyan reagáljon barátnője lelki viharára, mindenesetre megpróbál vele gyengéd lenni.
Leült az ágy szélére és a kezébe vette Jane kezét.

- Mi a baj?
- Nincs semmi baj Sherlock, csak egyszerűen rossz kedvem van. Én ma ki sem mozdulok az ágyból.
- Azt pedig nem hagyom!- azzal a mozdulattal ölbe kapta és komótosan lesétált vele a nappaliba, majd a kanapéra tette a doktornőt, akinek az arcán a döbbenet és a csodálkozás keveréke öltött testet.
Amint a tea elkészült készségesen szolgálta fel mindkettőjüknek. Jane-be egy kicsit visszatért az élet, elment felöltözni. Amikor visszaért a nappaliba Sherlock szólt hozzá, mint mindig.

- Mit szólnál ha ebédre kínait hoznánk?
- Nekem tökéletes. Amúgy sincs kedvem ma főzni.
- Rendben, de velem jössz, mert ha egyedül hagylak még képes vagy és visszafekszel az ágyba.
A nő ajka elhúzódott és Sherlock a lelke mélyén boldog volt, hogy sikerült legalább egy kis mosolyt csalnia az arcára.

Nemsokára elindultak a vendéglőbe, az ételt pedig otthon fogyasztották el. Ebéd után Jane lepihent egy kicsit a díványra.
- Biztos vagy benne, hogy a kanapé a legjobb fekvő alkalmatosság a  sziesztádhoz? Ha nem akarod felkímélni magad az emeletre, feküdj le a szobámban.
- Igazán köszönöm Sherlock, de nekem ez nagyon is megfelel.
- Ahogy gondolod.
Öt perccel később mindketten aludtak. Jane a kijelölt alvóhelyén, Sherlock pedig a foteljában hátravetett fejjel.

Négy óra körül Jane felébredt és majdnem elnevette magát, annyira aranyosnak találta az alvó Sherlock-ot.  Kiment a konyhába és készített néhány szendvicset uzsonnára és megfőzte a délutáni teájukat. Hamarosan Sherlock is felébredt és megkönnyebbülve látta, hogy sokkal jobb kedve van, mint reggel.
A nap folyamán már nem sokat beszéltek egymáshoz. Amikor Jane este lefeküdt az ágyába mérhetetlenül nyugodt volt. Sherlock megvigasztalta különösebb erőfeszítés nélkül.
Néha bármennyire is képes kiborítania, Sherlock az ő legjobb orvosa. Egy barát a legjobb orvosság.