Csillagok alatt

Sherlock és Jane vidékre mennek nyaralni.

Jane az emeleten a bőröndjébe pakolta az általa megítélt szükséges holmikat. Napolaj, fürdőruha, szalmakalap, törölköző, vékony ruha, vastag ruha és egyebek. Szeretett mindenre felkészülni, ha üdülni ment. Már vagy két éve nem volt sehol, és a pihenés most mindkettőjükre ráfért.
Semmit sem bízott a véletlenre.  Cotswolds-ben bérelt ki egy kis házat nem messze az egyik falutól, autót pedig még innen, Londonból kölcsönzött.

Amikor készen lett, bőröndöstől, mindenestől levándorolt a nappaliba, megnézni, Sherlock hogy áll a csomagolással. Egy pillantást vetett a detektív csomagjaira, amiben természetesen a zakók, ingek, és szövetnadrágok foglalták el a legnagyobb helyet.

- Nem hiszem el, hogy nincs valami kevésbé elegáns ruhád! Mit gondolsz, bálba megyünk a semmi közepén? Tényleg nincs valami nyaralásra alkalmasabb öltözéked?
Sherlock fintorogva mutatott az ágya alá.
- Abban a bőröndben az ágy alatt, lehet, hogy találsz.
Jane letérdelt és előhúzta a bőröndöt. Az említett tárgy belsejében pedig egyszerű pólók, nadrágok, papucs és hasonlók sorakoztak.
- Miért nem hordod ezeket soha? A világon semmi baj nincs velük!
- Mert ezek a ruhadarabok rémesen állnak rajtam.
- Nem érdekel! Ezeket hozod magaddal, és nem nyitok vitát! Nem kevés erőfeszítésembe került mire rávettelek erre az útra, úgyhogy azt csinálod amit én mondok!
- Még mindig nem értem miért kell nekünk minden áron elutazni.
- Néztél tükörbe mostanság? Úgy nézel ki, mint egy élő halott! Ez a legutolsó eset alaposan megviselt, muszáj kikapcsolódnod! Mire visszajövök legyél indulásra kész!
Tíz perccel később már úton voltak.

A kis ház nagyon barátságos és otthonos volt, de egy dolgot elfelejtett említeni a bérbe adó hölgy, a házban minden egybe nyílt. Jane-nek most a kisebbik gondot okozta az a tényező, hogy egy ágyban kell aludnia Sherlock-al, nagyobbikat pedig, hogyan fog  megfürdeni?
A fürdőszobának kijelölt helységet ugyanis csak egy spanyolfal féleség választotta el a többitől. Jane kieresztett egy gondterhelt sóhajt, majd hozzálátott a kicsomagoláshoz.

 A pakolás végeztével magára vette a fürdőruháját és napozni készült a ház melletti tóparton. Sherlock-ot is rávette egy kis sütkérezésre. Élete egyik titkos vágya vált valóra, mikor meglátta a barátját fürdőnadrágban.
- Sherlock..üm...volnál szíves bekenni a hátamat?- nyújtotta felé naptejes flakont.
- Persze Jane, de fogalmam sincs miért gügyögsz ehhez, mint egy csecsemő.
- Mégis honnan tudjam, hogy megteszed-e?
- Miért ne tenném? A barátom vagy.
Erre a mondatra Jane melle, jobban mondva dekoltázsa a büszkeségtől dagadt.
- Ha nem bánod, én is bekenlek téged mielőtt leégsz itt  nekem.

Furcsa volt Sherlock bőréhez érnie. Puha, fehér bármelyik nő megirigyelné. Azon kapta magát, hogy már megint ilyeneken jár az esze, és közben pedig majd felrobban ha az újságok összeboronálják kettőjüket. Saját magának is félt beismerni, hogy ő bizony fantáziál Sherlock-ról, elég hozzá ha valamilyen oknál fogva egymás intim szférájába kerülnek.
Délutánig napozással és a vízben való hűsöléssel töltötték az időt, majd mikor már nagyon meleg lett, visszahúzódtak a házba. Jane még elrendezgette a maradék útipoggyászukat, Sherlock pedig helyet foglalt a kanapén és a tőle telhető legteljesebb mértékben unatkozott.
- Sherlock, esküszöm fáj rád néznem! Legalább tegyél úgy, mint aki egy kicsit élvezi a dolgot! Mégis mi a teszik neked itt? A Nap süt, a fű zöld, és a hasunk is mindjárt tele lesz, amennyiben segítesz megcsinálni a szendvicseket.
Sherlock mindenfajta rosszaló pillantás, burkolt sértés vagy megjegyzés nélkül segített neki. Uzsonna után Jane a sarokban lévő kis könyvespolc kínálatát térképezte fel és megállapította, hogy Mrs. Collins-nak, akitől a házat bérbe vette a verses kötetek a mániái.
Edmund Spenser, Michael Drayton, Robert Browning és még sok más neves költő művei voltak megtalálhatók.

Az esti zuhanyzás könnyebben ment, mint gondolta, mert mikor már a kádban állt és a spanyolfal eltakarta, tudta hogy Sherlock valószínűleg nem lát semmit. Fürdés után megtörölközött, hálóinget húzott és Sherlock mellé feküdt.
Kifárasztotta az utazás, az úszás mégsem bírt elaludni, és ahogy elnézte Sherlock sem. Tizenegy felé mégis elnyomta az álom, még ha nem is hosszú időre. Fél tizenkettőkor felébredt. Sherlock nem volt az ágyban.

Csak remélni tudta, hogy az éj sötétje alatt nem ment vissza Londonba. Szerencsére nem így volt. A kertben lévő nyugágyban hevert és az eget kémlelte. Jane mosolyogva állt meg mellette.

- Azt hittem, az Univerzum létezése csak addig érdekel amég megoldandó ügyeket küld az utadba.
- Ez így is van, de most nagyon unatkozom így csillagokat számolok. Meglepően megnyugtató érzés. Gyere ide te is!

Jane szó nélkül engedelmeskedett. Még egy titkos álma valósult meg, ő és Sherlock a csillagok alatt.