Megosztozva

Figyelmeztetés: erotikus tartalom



♫


Jane szexi táncot lejtett Sherlocknak. Ezen a héten már harmadjára. Nem tudtak betelni egymás testével. Sosem gondolta volna, hogy Sherlock gerjed az ilyesmire, de így kellemes csalódást okozott neki. Jane lassan csúsztatta le a hálóinget a válláról, majd vissza. Ezeket megspékelte még hajdobállással és ügyes csípőmozgással. Mikor már Sherlock nem bírta tovább, az ágyra lökte és elkezdte lehúzni róla a necc harizsnyát. Következett a hálóing, csókokkal körítve. Tejszínhabot fújt a mellére majd lenyalta. Jane ezen műveletek közben véresre karmolta Sherlock hátát és oldalát, de ezt egyikük sem bánta. Egy selyemsállal bekötötte a nő szemeit, hogy most csak érzékeivel élvezhessen. És Jane élvezte is. Nyögések és apró sikkantások hagyták el a száját. Átkarolta a lábaival Sherlock csípőjét. A férfi kezei erősen markolták a haját, ő pedig a feje alatt lévő párnába kapaszkodott. Már nem foglalkoztak vele, hogy Mrs. Hudson meghallja-e őket. Egy óra múlva Sherlock kielégülten gurult le róla.
Jane késő délután ért haza a munkából. Sherlockot nem találta otthon. Nem volt meglepve, hiszem reggel említette, hogy bemegy a Scotland Yardra. Egy órán belül Lestrade lélekszakadva rohant fel az emeletre. A jó doktornő tudta, hogy baj van.
- Mi történt Sherlock-al?
- Berántották egy sötét sikátorba és eszméletlenre verték. Többen lehettek valószínűleg, hárman-négyen. Már kórházban van.
- Édes Istenem! Vigyél hozzá most!- zokogott fel Jane.
- Vedd a kabátod, elviszlek!
- Út közben felhívom Mycroftot!
Mire megérkeztek Mycroft már a folyosón várta őket. Jane nem is tudta miért, de amint meglátta a nyakába ugrott. Az idősebb Holmes támogatás képp magához ölelte.
- Nyugodj meg Jane! Most már minden rendben lesz!
- Hol van?
- A műtőben. Kikell venni a lépét a sérülése miatt. Agyrázkódása van és három bordája megrepedt. De az orvos szerint hamarosan rendbe jön.
- Látni akarom!
- Látni fogod, amint kihozzák. Nem tudom ki tette ezt az öcsémmel, de ezt a napot még megemlegeti!
Fél óra múlva kitolták Sherlockot a műtőből. Jane sírva fakadt amikor meglátta. Az arcát és a testét zúzódások és kék foltok borították. Mycroft elment beszélni a főorvossal, még Jane az üvegen keresztül meredt a detektívre.
- Az operációt nagyon jól viselte, még egy napig altatják, aztán elkezdhet lábadozni. Addig gyere haza velem. Mást most úgy sem tehetünk érte.- mondta Mycroft mikor visszaért.
Az oda úton nem szóltak egymáshoz. A lakás lenyűgözte Janet, bár az ő ízlésének kissé túlságosan elegáns volt. Jobban szerette a modern berendezéseket. Mycroft egy tányér kalóriaszegény süteményt vitt be a nappaliba más nem lévén, amivel megkínálhatta volna a vendéget.
- Egyél egy kicsit.
- Oh, Mycroft egy falat sem megy le a torkomon.
- Azért itt hagyom, hátha megkívánod.
Egy törölközőt nyomott Jane kezébe.
- Akkor menj és zuhanyozz le. Biztosan jól esne a meleg víz.

Jane tusolni ment. A forró víz amely zuhatagként ömlött a testére megnyugtatta. Közben hallotta, hogy Mycroft benyit és felakasz valamit az ott lévő fogasra majd kimegy. Amikor kilépett a tusolóból megpillantott egy hálóinget felakasztva. Rájött honnan származik; Mycroft Anthea-val hozatta neki. Megtörölközött és belebújt. Kiment a nappaliba. Mycroft a fotelben ült és vadul püfölte a laptopot. Hírtelen megakadt a szeme a fiatal nőn. Két dolog terelte el a figyelmét a megkezdett munkáról: hogy Jane mennyire kívánatos a fehér selyem hálóingben és a nadrágjában már fájdalmasan növekvő erekciója. Nagyon régen érzett hasonlót. Elborította a szégyen, de nem akarta lekűzdeni a vágyát. Felállt, megragadta és vadul csókolni kezdte. Janet annyira meglepte, hogy tiltakozni is elfelejtett. Másfelől jól esett neki a férfi közeledése.

♫

Mycroft szinte tépte az ajkait. Egyre közelebb jutottak a hálószobához. Egy mozdulattal megszabadította a hálóingtől. Közben ő maga is hihetetlen gyorsasággal dobálta le magáról a ruhákat. Pár pillanat múlva a sötétkék öltöny és a hálóing egy kupacban hevert a földön. Csókokkal kényeztette Jane testét, majd ráharapott a mellbimbójára és addig szívta amég ki nem fordult a szájából, akár egy jól lakott csecsemőnek. Jane Mycroft minden mozdulatában érezte a magányt és, hogy mennyire kétségbe esetten próbál neki örömet okozni. Nem tudta mi történhetett velük gyermekkorukban, hogy efféle álarcokat húztak magukra Sherlock-al. A hideg és szívtelen báty és a senkivel sem együttérző szociopata öccse. Mindketten maszkot viselnek a világ előtt. A lovaglópóz tökéletes választás volt számukra. Most Jane irányított, amit Mycroft szívélyesen engedett is. Minden egyes lökésre nyögtek, majd mikor nem bírták tovább egyszerre élveztek el. Leizzadva és az egekben lévő szívveréssel feküdtek egymás mellett, mikor végeztek.
- Te aztán tudsz!- zihálta Jane.
- A nyomodba sem érek. A kedves öcsém piszkosul szerencsés.
Jane reggel egyedül ébredt. Mycroft nem volt mellette. Kiment a konyhába. Ott találta Anglia második legnagyobb emberét egy bögre kávéval.
- Szia!
- Jó reggelt!
- Azt hiszem beszélnünk kéne.
- Nem kell mondanod semmit. Én kérek bocsánatot. Nem tudom mi ütött belém az éjjel. Azt hiszem ezt nevezik feszültség oldó szexnek.
- Ezt Sherlock sosem tudhatja meg.
- Tőlem nem fogja, ne félj. Nem veszlek el tőle, Jane. Az öcsém szeret téged és te is őt, összetartoztok. Ennek többé nem szabad megtörténnie. Gondolj úgy rá, mint egy botlásra.
- Miért vagy ilyen jó hozzám, Mycroft?
- Mert Sherlock szíve megszakadna ha elveszítene téged. Az enyém pedig ha látnám szenvedni.

Jane minden percet Sherlock-nál töltött aki nagyszerűen javult. Két héttel később haza engedték. Mycroft fuvarozta őket a Baker Streetre, még a lakásba is felkísérte őket.

- Gondolom, szeretnétek végre kettesben együtt lenni. Nem is zavarok tovább!- azzal a Brit Kormány egy könnycseppel a szemében kifordult az ajtón.